Képkeretezés aranyban

Megannyi felhasználási lehetőség közül az aranyozás adja talán a legkülönlegesebb, legelőkelőbb, legszebb hatását a fának.

Az alap, amire a mesterek dolgoznak ebben az esetben is egzótafa vagy fenyőléc. Ha megszületett az elképzelés a mintához, elkészült hozzá egy henger, hogy térbeli mintázatot lehessen készíteni, kezdődhet is maga az alkotás folyamata.

A mester kiválasztja a paszta alapanyagát, ami lehet fapaszta vagy műgyanta is akár. Ezt használja fel, ha térbeli mintázatot szeretne kialakítani a képkeretlécen.

Miután felkerült a paszta a lécre, kap egy alapszínt. Ez lehet többféle is, sötétebb, akár fekete is. Száradás után következik az alapfestés, majd a legizgalmasabb hozzávaló, az arany.

A bearanyozás folyamatát teljesen kézzel végzik. Rásimítják az aranyfóliát, majd achátkővel felcsiszolják. Ez is egy ősi eszköz, amit a profi mesterek még ma is használnak, a minőségi és szép munkához.

A száradás utáni koptatással jön elő az alapszín, a többi rész aranyozott marad. Így készülhetnek akár csíkozások és számos minta.

Ha ez a lépés is kész, következik a patinázás. Egy zöldes színű festéket visznek fel, mely kifejezetten a mélyedésekbe kerül. A patinás szín a mélyedésekben látszik, az alapszín a kiemelkedéseken, a többi arany színű.

Végül valamilyen sav felhasználásával oxidálják az aranyozást. Hogy milyen savat használnak, attól függ, milyen színt szeretnének elérni: narancssárga, fekete, barna, stb. Ezt lehet variálni csíkozással, pöttyözéssel is. Ez is egy nagyon ősi technika és mindmáig különleges.

Ezüst színel hasonlóképpen lehet dolgozni, számos változat kihozható abból is.

A lehetőségek határtalanok, a mesterember szakértelme, fantáziája és hozzáértése szabhat csupán korlátokat.

Csodálatos munkák születnek e technika felhasználásával, keresse meg galériánkban a legszebbet egy szép festmény vagy egy tükör köré, hogy otthona dísze lehessen.